Célzottan erősíti az MNB a banki sokkellenállóképességet: elhalasztja az anticiklikus tőkepufferráta aktiválását egy évvel későbbre, valamint újra aktiválja a kereskedelmiingatlan-hitelekhez kapcsolódó rendszerkockázati tőkepuffert - derül ki a jegybank közleményéből.
Decemberben 1,0%-ra nőhet a bankoktól megkövetelt anticiklikus tőkepuffer a mostani 0,5%-ról – közölte az illetékes tanács Franciaországban. A cseh jegybank viszont azt közölte, hogy a helyzet romlása esetén akár el is törölheti a most 1,0%-on álló, de 2023 áprilisára 2,5%-ra növelni tervezett követelményt. Magyarországon az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa július 1-je óta alkalmaz 0,5%-os hasonló követelményt a bankokkal szemben.
Az MNB az elmúlt negyedévekben érdemi és növekvő túlértékeltséget mért a lakáspiacon, amely a hitelezéssel összefüggő bankszektori kockázatok növekedésével párosult. Ezek a kockázatok egyelőre az elmúlt hónapok háborús helyzettel összefüggő bizonytalanságával együtt sem mérséklődtek, így a bankok ellenállóképességének szabályozói eszközökkel való támogatása indokolt. Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa ezért a banki tőkekövetelmények emelése mellett döntött, és az anticiklikus tőkepufferráta mértékét annak 6 éve való bevezetése óta először, 2023. július 1-jétől 0,5 százalékra emeli - olvasható az MNB közleményében.
A vizsgált mutatók alakulása a ciklikus rendszerkockázatok növekvő, de anticiklikus tőkekövetelmény előírását még nem indokló szintjét mutatja. Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa ezzel összhangban az anticiklikus tőkepufferráta mértékét 2022. január 1-jét követően is 0 százalékon hagyta - közölte honlapján az MNB.
A pénzügyi rendszer előtt álló egyik legnagyobb kockázat rövid távon az ország egészségügyi állapotában bekövetkező romlás lehet. A koronavírus terjedése ugyanis negatív hatással van befektetői hangulatra és így az eszközök árára is. - írja a The Wall Street Journal.
Az MNB által vizsgált indikátorok nem jeleznek hitelezési túlfűtöttséget. Az anticiklikus tőkepufferráta hatályos 0 százalékos mértékről való emelését 2020. október 1-jét követően sem látja indokoltnak az MNB, különösen a koronavírus-járványra és annak negatív pénzügyi-gazdasági hatásaira tekintettel - derül ki az MNB közleményéből.
Az MNB által vizsgált indikátorok továbbra sem jeleznek túlfűtöttséget a hitelezésben. A ciklikus pozíció megítélését jelentősen befolyásolja a koronavírus-járvány kapcsán kibontakozó, a pénzügyi ciklust is befolyásoló gazdasági helyzet. Mindezekre tekintettel az anticiklikus tőkepufferráta jelenlegi 0 százalékos mértékének fenntartása 2020. április 1-jét követően is indokolt. A járvánnyal összefüggésben várható pénzügyi-gazdasági hatások miatt a tőkepuffer bevezetését indokoló hitelezési szint kialakulása a korábban vártnál későbbre tolódhat - közölte az MNB.
A német bankfelügyelet enyhít az anticiklikus tőkepufferrel szembeni elvárásain, hogy ezzel is serkentse a hitelezést a koronavírusos időszakban. A tőkepuferrel szembeni elvárt szint a korábbi 0,25% helyett 0% lesz április 1-től - írja a Reuters.
A honkongi monetáris hatóság csökkentette a bankok által kötelezően tartandó készpénzállományt, ezzel 200-300 milliárd honkongi dollárt (25,5-38,4 milliárd dollár) pumpálhatnak a tüntetések miatt gyengélkedő gazdaságba – írja a CNBC.
A ciklikus rendszerkockázatok szintje alacsony, ezért az anticiklikus tőkepuffer emelése továbbra sem indokolt a jegybank szerint. A 0 százalékos ráta fenntartása mellett ugyanakkor az MNB szorosan figyelemmel kíséri a hitelezési folyamatokat - derül ki a jegybank közleményéből.
Több más ország (pl. Franciaország) jegybankja után az ír jegybank is úgy döntött, hogy az eddiginél nagyobb tőke megképzésére kötelezi a bankokat a hitelezés növekvő kockázatai miatt.
A Magyar Nemzeti Bank döntést hozott a héten az anticiklikus tőkepufferráta 2018. július 1-jétől alkalmazandó mértékéről. A ciklikus rendszerkockázatok szintje továbbra is mérsékelt, ezért a Pénzügyi Stabilitási Tanács - a fenntartható hitelezés támogatása érdekében - a 0 százalékos ráta fenntartásáról döntött.
Több tőke megképzésére szólította fel az ország bankjait a francia pénzügyi stabilitási tanács, hogy ellenállóbbak legyenek a jövőbeni válsággal és a növekvő piaci kockázatokkal szemben - írja a Financial Times. A magánszektor hitelállománya év végén átlépte Franciaországban a GDP 130%-át, Magyarországon ez csak 32%.
Az elmúlt évtizedben a jegybankok egyre szélesebb eszköztárat alkalmazva léptek fel annak érdekében, hogy a válságból való kilábalást támogassák, illetve hogy a túlhitelezésből fakadó problémákat mérsékeljék. A jövőbeni rendszerszintű pénzügyi problémák sikeres megelőzése és hatékony mérséklése olyan eszközökkel lehetséges, melyek preventíven, az egészséges hitelpiac jegyében teremtik meg a reálgazdaság fenntartható finanszírozásának és a piaci szereplők alkalmazkodásának egységét. Az MNB az elmúlt években innovatívan és aktívan használta ezen eszközeit mind a válságból való kilábalás, mind a fenntartható hitelezés biztosítása érdekében.
A Magyar Nemzeti Bank meghatározta az anticiklikus tőkepufferráta 2018. január 1-jétől alkalmazandó mértékét. A ciklikus rendszerkockázatok szintje továbbra is alacsony, ezért a Pénzügyi Stabilitási Tanács - a hitelezés támogatása érdekében - a 0 százalékos ráta fenntartásáról döntött a jegybank közleménye szerint.
A Magyar Nemzeti Bank meghatározta a héten az anticiklikus tőkepufferráta 2017. október 1-jétől alkalmazandó mértékét. A ciklikus rendszerkockázatok szintje továbbra is alacsony, ezért a Pénzügyi Stabilitási Tanács - a hitelezés támogatása érdekében - a 0 százalékos ráta fenntartásáról döntött
Így állnak most a harcok Kelet-Ukrajnában.
Európában kisebb esést láthatunk.
Tévhit, hogy az átlagnál jobban melegszenek és sötétek?
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
